Térkép - Kaposvár

Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa. A Dunántúl egyik legfontosabb gazdasági, kulturális, oktatási és sportközpontja. A Kapos folyó mentén, a Somogyi-dombság területén fekszik. Körülbelül 60 000 fős lakosságával az ország 15. legnépesebb települése. Vára és kolostora középkori eredetű, de a vármegyeszékhelyen a török és osztrák támadások következtében nem sok 19. századinál idősebb épület maradt fenn.

A várost először 1009-ben említik, a legenda szerint Rómához hasonlóan hét dombra alapították. 1061-től egyházi központ szerepét töltötte be, majd a 13. században felépült a vára is, amely a török időkben egyre fontosabb szerephez jutott. 1555-ben az oszmánok ötnapos ostromban elfoglalták az erődöt és a bencés kolostort, majd a város 1686-ban szabadult fel a török megszállás alól. 1690-től az Esterházy család birtokaihoz tartozott, akik a somogyi birtokaik központjává tették, így a település gazdasági és közigazgatási szerepe egyre növekedett.

1703-ban vásárjogot kapott, 1749-ben pedig Somogy vármegye székhelyét is itt rendezték be. A megyeszékhelyre költözők jó része iparosokból és kereskedőkből állt, akik elindították Kaposvárt a polgári fejlődés útján. A kiegyezés után indult meg a város életének intenzív fejlődése, melynek eredményeképpen 1873-ban rendezett tanácsú várossá nyilvánították. A lakosság folyamatosan nőtt, felépültek a fontosabb közintézmények, megteremtődtek a vasúti és közúti közlekedés feltételei, majd elindult az ipar és a gazdaság fejlődése is.

Az első világháborúig császári és királyi helyőrségi város volt. A szomszédos települést, Kaposszentjakabot 1950-ben csatolták a megyeszékhelyhez, majd 1973-ban Toponárt, Kaposfüredet és Töröcskét is. Kaposvár 1990-ben egyike lett a 23 megyei jogú városnak, 1993 óta püspökségi székhely. 2000-ben az itt működő felsőoktatási intézmények összevonásával megalapították az azóta kibővített Kaposvári Egyetemet. A város mára a Dunántúl egyik legjelentősebb városává vált.

A város neve a „kapu” és a „vár” szóösszetételből származik, a mocsaras Kapos-völgyben a 13. században felépített várra emlékeztet. A település neve először 1009-ben, Szent Istvánnak a pécsi püspökség határait kijelölő alapítólevelében jelent meg.

A történelem során a város számos nyelven külön nevet kapott. Németül Kopisch, Ruppertsberg, Ruppertsburg; horvátul hivatalosan Kapošvar; szlovénül Rupertgrad; törökül Kapoşvar; szerbül pedig Капошвар, Kapošvar. Régen a lakócsai délszlávok Kapuš-nak, a hercegszántóiak Kapušar-nak, a szigetváriak Kapušvar-nak hívták.